imi51

Az Ericsson fejlesztésével hamarosan búcsút inthetünk a Bluetooth és Wi-Fi alapú beltéri helymeghatározásnak: a létező mobilhálózati infrastruktúrára épül fel az új generációs, pontos helymeghatározás, amelynek munkába állításához elég lesz egy szoftverfrissítést elvégezni.

Ha beltéri helymeghatározásra építenénk fel szolgáltatásokat, a legtöbben kapásból Wi-Fi vagy Bluetooth alapú technológiákhoz nyúlnának, ezeknek ugyanakkor közös hátránya, hogy használatukhoz a felhasználók manuális beavatkozására is szükség van – legalábbis ha a felhasználónk élő személy, nem egy ipari IoT-flotta egyik tagja. Ebből leszűrhetjük, hogy már úton is van egy megoldás, amihez még a hozzájárulásunk sem kell, és egy rendszerfrissítés után (mint a Google Covid helymeghatározása) elérhető lesz a telefonunk ezen a hálózaton is.

Nem kell hozzá bekapcsolni semmit

Bár az okostelefonokon ma már a sokan folyamatosan bekapcsolva tartják mind a Wi-Fi, mind a Bluetooth funkciókat, még mindig vannak akik az otthoni vagy munkahelyi hálózatoktól távol inkább kikapcsolják azokat, akár biztonsági, akár energiatakarékossági okokból. Wi-Fi esetében ráadásul a kívánt hálózat kiválasztásakor vagy épp a helyes jelszó megadásakor is lemorzsolódhatnak a felhasználók – sokan, – nem alaptalanul – eleve ódzkodnak csatlakozni a reptereken, plázákban elérhető nyilvános hálózatokhoz. Azt pedig valószínűleg senkinek nem kell ecsetelni, hogy milyen drasztikusan zuhan le a GPS és társainak pontossága néhány emeletnyi beton alatt – ami a bevásárlóközpontokban vagy ipari létesítményekben korántsem ritka jelenség.

A közeljövőben azonban az LTE hálózatokra támaszkodva is megvalósítható lesz az eszközök beltéri pozicionálása, ráadásul ehhez nem kell új hardverbe fektetni. Az Ericsson számos helyen jelenleg is használt Radio Dot System beltéri rádiós rendszerére építve a technológia csupán szoftveres frissítésekkel munkába állítható lenne. Az ehhez szükséges fejlesztéseken az Ericsson már gőzerővel dolgozik, hogy aztán a cég által a közeli jövőben a mobilszolgáltatóknak kínált szoftveres technológiával harmadik felek kínálhassanak majd fel különböző, a beltéri helymeghatározásra építő, kereskedelmi szolgáltatásokat, akár az említett plázákban, repülőtereken vagy az egyre szélesebb körben automatizált ipartelepeken.

A mozgási energiát alakítja elektromos árammá

A végfelhasználók legnagyobb része a technológiával várhatóan az üzletközpontokban találkozik majd, amelyek – vásárlóikkal együtt – a hasonló megoldásokból több úton is profitálhatnak: a vásárlók aktuális helyzetét ismerve a komplexumok üzemeltetői célzott akciókkal szolgálhatják ki azokat. A kihelyezett digitális hirdetőtáblákon például más-más tartalmak jeleníthetők meg a közelben állók számától függően, legyen szó éttermi kedvezményekről vagy leárazásokról, ha pedig senki nem tartózkodik azok mellett, akár ki is kapcsolhatók az energiatakarékosabb működés végett.

De nem csak az időben és térben célzott hirdetésekre lehet felhasználható a technológia. Egy-egy plázában, azzal hatékony, valós idejű “hőtérkép” is létrehozható a vásárlók mozgásáról, amely a különböző fizikai reklámok, illetve kereskedőkioszkok elhelyezéséhez hasznos információkat biztosíthat. Mindez természetesen egy mesterséges intelligenciára rákötve rengeteg adattal szolgálhat, hogy hogyan is lehet érdemes rendezni a boltokat, a nyitvatartást és a termékeket. A kereskedelmi célok mellett vészhelyzetben is nagyon hasznos lehet a technológia, veszély esetén a hatékony beltéri helymeghatározás segíthet, hogy az épületben tartózkodók a lehető leggyorsabban biztonságos helyre vonulhassanak.

A nagy méretű irodaházakban a hasonló rendszerek szintén életmentők lehetnek az evakuációs folyamatok során, azzal pontosan követhető, hogy az épület mely részein tartózkodnak még potenciálisan segítségre szoruló emberek. Persze az irodákban sem csak vészhelyzetben jöhetnek kapóra a hasonló információk, az azokra támaszkodó szolgáltatásokkal akár a különböző tárgyalók, meetingszobák, sőt önálló íróasztalok kihasználtsága is követhető lehet, az így nyert adatok pedig a napi munka mellett hosszú távon, az irodák hatékonyabb berendezéséhez is rendkívül értékesek lehetnek. Másrészt a munkahelyi megfigyelés és szabályozások új generációját is elhozhatja a technológia. Képzeljük csak el, hogy ezzel a technológiával mennyire könnyen lehetne nyomon követni, hogy ki, mikor, hol és mit csinált.

Nincs szükség új infrastruktúrára

Az Ericsson fejlesztése a hasonló funkcióknak már jelen állapotában is megágyazhatna, a különböző komplexumokban jelenleg is használt Radio Dot System mobilhálózati infrastruktúra segítségével ugyanis, (ha az a hagyományos felhasználásra megfelelő lefedettséget produkál) már most néhány méteres pontossággal tudja belőni egy-egy okostelefon pozícióját az épületben – igaz, ebben még akad holtjáték, lefedettségtől függően valamivel pontatlanabb és persze pontosabb is lehet a megoldás.

Az egyes cellákon belül lévő készülékek pozíciójának meghatározásához a rendszer nem csak attól az állomástól vagy „Dottól” gyűjt be adatokat, amely az adott okostelefonnak a mobilhálózati kapcsolatot biztosítja, hanem a teljes hálózatot monitorozza, amelytől a jelerősségre és terjedésre vonatkozó adatokat gyűjti be. Ezeket aztán a megfelelő algoritmusokkal, illetve mesterséges intelligenciával veszik górcső alá, az eszköz pozíciójának meghatározásához. A kliens, azaz az okostelefon részéről nincs különösebb elvárás, hogy a technológia azzal használható legyen, elég ha a készülék LTE-képes – a rendszer ugyanazokat a funkciókat használja ki a telefonokon, amelyek a hívásfelépítéshez is kellenek.

A cél, hogy a fejlesztés elkészültével az épületek minden pontján hasonló precizitással belőhető legyen a felhasználók helyzete – ehhez azonban nem csak megfelelő szoftveres, de jogszabályi háttérre is szükség van. A felhasználók személyes adatainak védelme ugyanis itt is kiemelt figyelmet élvez, értelemszerűen nem kezdik majd őket beleegyezésük nélkül bombázni hirdetésekkel a plázákban a szolgáltatók. A készüléktulajdonosok helyadatainak ilyen célú felhasználásához tehát explicit beleegyezésükre is szükség van – lehetőleg már a szolgáltatóval az adott mobilelőfizetéshez megkötött szerződésben.

Az ipar 4.0-ban ugyanakkor már jóval előbb megkezdődhet a technológia felhasználása, hiszen az IoT eszközökkel nem kell szerződéseket aláíratni. Az LTE (vagy 5G) alapú beltéri helymeghatározás a raktárakban a különböző árucikkek nyomon követésében, ipartelepeken a munkagépek vagy akár szerszámok nyilvántartásában is kifejezetten hasznos lehet, illetve a gyártósorokon is bevethető, amelyek hatékonysága az eszközök és termékek pontos, mesterséges intelligenciára építő követésével megszerzett adatok birtokában nagyban növelhető. Mindezt a meglévő infrastruktúrára támaszkodva, elég ha a kihelyezett bázisállomások az alapvető mobilhálózati elérést biztosítják az adott ipartelep épületein belül. Lassan tényleg elveszik a gépek a munkánkat. 🙂

Az 5G elterjedése persze itt is komoly előrelépést hozhat és követelmény is a technológia számára. A néhány méteres helymeghatározási képességet még tovább csiszolva, akár egészen a méteren belüli pontosságig eljuthat a fejlesztés, illetve egy-egy cellán belül jóval több klienseszköz stabil elérését biztosíthatja. Képzeljük csak el, hogy a megfigyelés milyen új szintjeit hozhatja el ez az eszköz, a jelenlegi mesterséges intelligenciákkal és adathalmazokkal társítva. Vajon még mivel szeretnének minket is ugyanúgy irányítani, mintha robotok lennénk? És hol lehet meghúzni azt a bizonyos határt?

Forrás: hwsw.hu