Technológia

divider

55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű

2020.09.22. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem, Technológia
55, áram, bio, erőmű, innovativ, méter, öko, rudak, stalk, wind, windstalk

A Windstalk szélerőmű farm egy innovatív megoldást jelent a szélenergia hasznosítására, a hagyományos szélturbinák helyett.

Az Atelier DNA által kifejlesztett új technológia, olyan problémák leküzdését tűzte ki célul, mint például a szélturbinákra jellemző alacsony frekvenciájú rezgések kibocsátása.

Megújuló energiát termel

A tervezésnél mindemellett az is cél volt, hogy a Windstalk megújuló energiát termelő erőmű hasonló mennyiségű áramtermelésre legyen alkalmas, mint a hagyományos szélturbinák. A különleges dizájnnak köszönhetően pedig az innovatív szélturbinák akár még turistalátványosságnak is beillenek.

innovatív szélerőmű

Geometrikus elrendezés a napraforgó mintájára

Az ingó szálak geometrikus elrendezése a napraforgó közepét formázza, melyet a hatalmas méretek miatt csak légi felvételről lehet jól látni.

Az innovatív energiafarm 1200 geometrikus elrendezésű, szénszálas pólusból áll, melyek 55 méter magasak, és egy-egy különálló, kör alakú talapzathoz vannak rögzítve.

innovatív szélerőmű

A mozgási energiát alakítja elektromos árammá

Az energiatermelő pólusok vagy rudak teteje tele van piezoelektromos kerámia lemezekkel, melyeket elektródák kötik össze egymással egészen a rudak aljáig.

Szélturbinák helyett tehát a piezoelektromos kerámialemezek termelik a kinetikus (mozgási) energiát az elektródákon keresztül, amikor a szél meglengeti a pólusokat. Egy generátor pedig elektromos energiává alakítja a kinetikus energiát.

innovatív szélerőmű

Éjszaka „csillagos égbolttá” változik

A pólusok tetején LED-es lámpák jelzik, hogy épp milyen erősségű az energiatermelés. Ha a szél eláll, elsötétül a LED. Mindegyik ingó pólusban generátor működik, mely maximalizálja az energiatermelést. Az előzetes kalkulációk szerint a Windstalk farm éves kapacitása 20,000 MWh.

innovatív szélerőmű

A Windstalk szélerőmű farmot eredetileg Masdar városába tervezték, azonban egyelőre csak koncepció. Az ötlet még megvalósításra vár…

Forrás: Fazekas Virág / impressmagazin.hu

Itt az ideje félni? Már a küszöbön a beltéri megfigyelés új generációja

2020.08.28. by imi51
Fejlődés, Hírek, Technológia
5g, dot, ericsson, hálózat, hely, helymeghatározás, iot, meghatározás, radio, system, technológia, telefon

Az Ericsson fejlesztésével hamarosan búcsút inthetünk a Bluetooth és Wi-Fi alapú beltéri helymeghatározásnak: a létező mobilhálózati infrastruktúrára épül fel az új generációs, pontos helymeghatározás, amelynek munkába állításához elég lesz egy szoftverfrissítést elvégezni.

Ha beltéri helymeghatározásra építenénk fel szolgáltatásokat, a legtöbben kapásból Wi-Fi vagy Bluetooth alapú technológiákhoz nyúlnának, ezeknek ugyanakkor közös hátránya, hogy használatukhoz a felhasználók manuális beavatkozására is szükség van – legalábbis ha a felhasználónk élő személy, nem egy ipari IoT-flotta egyik tagja. Ebből leszűrhetjük, hogy már úton is van egy megoldás, amihez még a hozzájárulásunk sem kell, és egy rendszerfrissítés után (mint a Google Covid helymeghatározása) elérhető lesz a telefonunk ezen a hálózaton is.

Nem kell hozzá bekapcsolni semmit

Bár az okostelefonokon ma már a sokan folyamatosan bekapcsolva tartják mind a Wi-Fi, mind a Bluetooth funkciókat, még mindig vannak akik az otthoni vagy munkahelyi hálózatoktól távol inkább kikapcsolják azokat, akár biztonsági, akár energiatakarékossági okokból. Wi-Fi esetében ráadásul a kívánt hálózat kiválasztásakor vagy épp a helyes jelszó megadásakor is lemorzsolódhatnak a felhasználók – sokan, – nem alaptalanul – eleve ódzkodnak csatlakozni a reptereken, plázákban elérhető nyilvános hálózatokhoz. Azt pedig valószínűleg senkinek nem kell ecsetelni, hogy milyen drasztikusan zuhan le a GPS és társainak pontossága néhány emeletnyi beton alatt – ami a bevásárlóközpontokban vagy ipari létesítményekben korántsem ritka jelenség.

A közeljövőben azonban az LTE hálózatokra támaszkodva is megvalósítható lesz az eszközök beltéri pozicionálása, ráadásul ehhez nem kell új hardverbe fektetni. Az Ericsson számos helyen jelenleg is használt Radio Dot System beltéri rádiós rendszerére építve a technológia csupán szoftveres frissítésekkel munkába állítható lenne. Az ehhez szükséges fejlesztéseken az Ericsson már gőzerővel dolgozik, hogy aztán a cég által a közeli jövőben a mobilszolgáltatóknak kínált szoftveres technológiával harmadik felek kínálhassanak majd fel különböző, a beltéri helymeghatározásra építő, kereskedelmi szolgáltatásokat, akár az említett plázákban, repülőtereken vagy az egyre szélesebb körben automatizált ipartelepeken.

A mozgási energiát alakítja elektromos árammá

A végfelhasználók legnagyobb része a technológiával várhatóan az üzletközpontokban találkozik majd, amelyek – vásárlóikkal együtt – a hasonló megoldásokból több úton is profitálhatnak: a vásárlók aktuális helyzetét ismerve a komplexumok üzemeltetői célzott akciókkal szolgálhatják ki azokat. A kihelyezett digitális hirdetőtáblákon például más-más tartalmak jeleníthetők meg a közelben állók számától függően, legyen szó éttermi kedvezményekről vagy leárazásokról, ha pedig senki nem tartózkodik azok mellett, akár ki is kapcsolhatók az energiatakarékosabb működés végett.

De nem csak az időben és térben célzott hirdetésekre lehet felhasználható a technológia. Egy-egy plázában, azzal hatékony, valós idejű „hőtérkép” is létrehozható a vásárlók mozgásáról, amely a különböző fizikai reklámok, illetve kereskedőkioszkok elhelyezéséhez hasznos információkat biztosíthat. Mindez természetesen egy mesterséges intelligenciára rákötve rengeteg adattal szolgálhat, hogy hogyan is lehet érdemes rendezni a boltokat, a nyitvatartást és a termékeket. A kereskedelmi célok mellett vészhelyzetben is nagyon hasznos lehet a technológia, veszély esetén a hatékony beltéri helymeghatározás segíthet, hogy az épületben tartózkodók a lehető leggyorsabban biztonságos helyre vonulhassanak.

A nagy méretű irodaházakban a hasonló rendszerek szintén életmentők lehetnek az evakuációs folyamatok során, azzal pontosan követhető, hogy az épület mely részein tartózkodnak még potenciálisan segítségre szoruló emberek. Persze az irodákban sem csak vészhelyzetben jöhetnek kapóra a hasonló információk, az azokra támaszkodó szolgáltatásokkal akár a különböző tárgyalók, meetingszobák, sőt önálló íróasztalok kihasználtsága is követhető lehet, az így nyert adatok pedig a napi munka mellett hosszú távon, az irodák hatékonyabb berendezéséhez is rendkívül értékesek lehetnek. Másrészt a munkahelyi megfigyelés és szabályozások új generációját is elhozhatja a technológia. Képzeljük csak el, hogy ezzel a technológiával mennyire könnyen lehetne nyomon követni, hogy ki, mikor, hol és mit csinált.

Nincs szükség új infrastruktúrára

Az Ericsson fejlesztése a hasonló funkcióknak már jelen állapotában is megágyazhatna, a különböző komplexumokban jelenleg is használt Radio Dot System mobilhálózati infrastruktúra segítségével ugyanis, (ha az a hagyományos felhasználásra megfelelő lefedettséget produkál) már most néhány méteres pontossággal tudja belőni egy-egy okostelefon pozícióját az épületben – igaz, ebben még akad holtjáték, lefedettségtől függően valamivel pontatlanabb és persze pontosabb is lehet a megoldás.

Az egyes cellákon belül lévő készülékek pozíciójának meghatározásához a rendszer nem csak attól az állomástól vagy „Dottól” gyűjt be adatokat, amely az adott okostelefonnak a mobilhálózati kapcsolatot biztosítja, hanem a teljes hálózatot monitorozza, amelytől a jelerősségre és terjedésre vonatkozó adatokat gyűjti be. Ezeket aztán a megfelelő algoritmusokkal, illetve mesterséges intelligenciával veszik górcső alá, az eszköz pozíciójának meghatározásához. A kliens, azaz az okostelefon részéről nincs különösebb elvárás, hogy a technológia azzal használható legyen, elég ha a készülék LTE-képes – a rendszer ugyanazokat a funkciókat használja ki a telefonokon, amelyek a hívásfelépítéshez is kellenek.

A cél, hogy a fejlesztés elkészültével az épületek minden pontján hasonló precizitással belőhető legyen a felhasználók helyzete – ehhez azonban nem csak megfelelő szoftveres, de jogszabályi háttérre is szükség van. A felhasználók személyes adatainak védelme ugyanis itt is kiemelt figyelmet élvez, értelemszerűen nem kezdik majd őket beleegyezésük nélkül bombázni hirdetésekkel a plázákban a szolgáltatók. A készüléktulajdonosok helyadatainak ilyen célú felhasználásához tehát explicit beleegyezésükre is szükség van – lehetőleg már a szolgáltatóval az adott mobilelőfizetéshez megkötött szerződésben.

Az ipar 4.0-ban ugyanakkor már jóval előbb megkezdődhet a technológia felhasználása, hiszen az IoT eszközökkel nem kell szerződéseket aláíratni. Az LTE (vagy 5G) alapú beltéri helymeghatározás a raktárakban a különböző árucikkek nyomon követésében, ipartelepeken a munkagépek vagy akár szerszámok nyilvántartásában is kifejezetten hasznos lehet, illetve a gyártósorokon is bevethető, amelyek hatékonysága az eszközök és termékek pontos, mesterséges intelligenciára építő követésével megszerzett adatok birtokában nagyban növelhető. Mindezt a meglévő infrastruktúrára támaszkodva, elég ha a kihelyezett bázisállomások az alapvető mobilhálózati elérést biztosítják az adott ipartelep épületein belül. Lassan tényleg elveszik a gépek a munkánkat. 🙂

Az 5G elterjedése persze itt is komoly előrelépést hozhat és követelmény is a technológia számára. A néhány méteres helymeghatározási képességet még tovább csiszolva, akár egészen a méteren belüli pontosságig eljuthat a fejlesztés, illetve egy-egy cellán belül jóval több klienseszköz stabil elérését biztosíthatja. Képzeljük csak el, hogy a megfigyelés milyen új szintjeit hozhatja el ez az eszköz, a jelenlegi mesterséges intelligenciákkal és adathalmazokkal társítva. Vajon még mivel szeretnének minket is ugyanúgy irányítani, mintha robotok lennénk? És hol lehet meghúzni azt a bizonyos határt?

Forrás: hwsw.hu

A bambusztorony, ami napi 100 liter ivóvizet gyűjt a levegőből

2020.08.10. by imi51
Fejlődés, Hírek, Környezetvédelem, Közösség, Technológia
afrika, áram, bambusz, hiány, ivóvíz, meleg, torony, víz

Az édesvízre való igény arra késztette az embereket, hogy új és innovatív technikákat fedezzenek fel a világban.

Azokban a régiókban, ahol kevés a víz, a levegő nedvességtartalmát használva már évezredek óta begyűjtik a vizet az esőből, ködből vagy akár harmatból is. Etiópiában például megfigyelhetjük a legősibb technikákat, ahol egyértelműen hatalmas szükség van minden cseppre, és ez hatalmas értéket jelent náluk. A modern formatervezésű WarkaWater egyértelműen egy következő szintre emeli a környezetből való víz begyűjtését. A 10 méter magas és 4 méter széles bambusztornyot Arturo Vittori és csapata, az Architecture and Vision álmodta meg.

Hogy hogyan is működik? Nos, a szerkezetre felszerelt háló felfogja a levegő nedvességét és beleirányítja azt egy tartályba. Ezután az ember egy ebből kifolyó cső segítségével hozzáférhet a vízhez.

Hogy jobban megértsd, miről is van szó, nézd meg a tervrajzokat és a képeket erről a modern és környezetbarát eszközről, ami megváltoztathatja az életünket.

A WarkaWater bambusztorony, amelyet könnyen és olcsón felépíthetünk, nem használ áramot, és képes kondenzáció segítségével akár napi 100 liter vizet is előállítani. Ez a környezetbarát megoldás egy lehetséges válasz a vízhiányra a világ azon részein is, ahol a szárazság és az ivóvízhálózat hiánya miatt nincs az embereknek hozzáférésük az elegendő vízhez.

A projektet tervezte és kivitelezte: Architecture and Vision

Zenélő tenger – hatalmas „víz-orgona” a horvát tengerparton

2020.03.24. by imi51
Művészet, Technológia
basic, napelem, nikola, orgona, tenger, víz, zadar, zene

A hatalmas kőből faragott „tengeri-orgona” sípjait az Adriai-tenger hullámai szólaltatják meg Zadar városában a márvány mólón.

A különleges hangszert Nikola Basic horvát építész készítette a háború sújtotta Zadar város számára, hogy egy kis zenét adjon vissza a térségbe. A természet alapú hangszer 35 orgonasípja a város márvány mólóján folyamatosan zenél, ahogy a hullámok érik a partszakaszt. A kőből faragott sípok hangokká alakítják a hullámokat.

Zenélő tengerpart – 70 méteres orgona 

A 70 méter hosszú orgona sípjai, az Adriai-tengerbe vezető lépcsőkbe lettek telepítve. Minden lépcsőfok öt sípot tartalmaz, melyek különböző hangmagasságokban szólalnak meg a hullámok hatására.

A zenélő tengerpart a helyiek és a turisták körében is közkedvelt. Sokan járnak ide meditálni, sétálni, vagy csak nézni a naplementét, miközben hallgatják a tenger zenéjét.

…és a napelemes fénykör

Közvetlenül az orgona mellett egy újabb érdekes installáció, a The Sun Salutation látható, melyet szintén Nikola Basic tervezett. A 22 méter átmérőjű napelemes lemezekből álló kör nappal magába szívja a napsugarak energiáját, majd elektromos árammá alakítja, sötétedés után pedig a beépített LED fények színes kavalkádját sugározza ki magából.

12

A fényjáték a „tengeri orgona” zenéjével összhangban formálja a fénymintákat.

44

 

Forrás: impressmagazin.hu

A Fény Földje – Több ezer színes energia-virág fényesíti be a földet

2020.03.24. by imi51
Művészet, Technológia
bruce, energia, fény, föld, munro, virág

A brit származású Bruce Munro az ausztráliai Vörös sivatagban tett látogatása során különös látomása volt. Ahogy a híres, vörösen izzó Uluru sziklához közeledett, egy erőteljes, mély kötődés érzése járta át. A sivatagi táj hirtelen egy élénken vibráló, fényes energia-virágokkal borította tájjá változott.

12

Vibráló „energia-mező” a sivatagban

A következő tíz évben azon dolgozott, hogy megvalósítsa azt, amit akkor és ott érzékelt. A fénylő gömbökből álló installációt a Fény Földjének (Fields of Light) nevezte el. „Szerettem volna létrehozni egy fénylő tájat. Az egymáshoz kapcsolódó apró gömbök a száraz sivatagban szunnyadó magokat szimbolizálják, melyek virágba borulnak alkonyatkor, vibráló energiamezőt alkotva a lángoló csillagok alatt” mondta Munro.

11

14

Szürreális táj – 50 ezer napelemes fénygömb

A fénylő installáció több mint 50 ezer virágszerű, napelemes gömbből áll, melyek színes szálakkal kapcsolódnak egymáshoz, egy túlvilági vizuális tájképet alkotva.

15

Az első Field of Light installáció már több helyszínen is látható volt az elmúlt években szerte a világon, Angliában, Skóciában és az Egyesült Államokban is. Ennek ellenére a legfontosabb helyszín  az ausztráliai Urulu szikla lábánál van, ahol az eredeti inspiráció megszületett.

17

A Fields of Light sajnos már nem látható, ugyanis 2016. április 1-jétől, 2017. március 31-ig volt látható.

 

Forrás: impressmagazin.hu

Legutóbbi bejegyzések

  • Ökofarm akár a sivatag közepén is – egy ősi vízgazdálkodási módszer, amivel megválthatnánk a világot
  • 55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű
  • Itt az ideje félni? Már a küszöbön a beltéri megfigyelés új generációja
  • Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból, és még jól is járnak vele
  • A gazdasági növekedés a szükségtelen rossz

Archívum

  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. március

Kategóriák

  • Fejlődés
  • Gazdaság
  • Hírek
  • Környezetvédelem
  • Közösség
  • Művészet
  • Politika
  • Technológia

Follow me

white-divider

Copyright © Cyberhippie 2025
All rights reserved