Gazdaság

divider

Ökofarm akár a sivatag közepén is – egy ősi vízgazdálkodási módszer, amivel megválthatnánk a világot

2020.10.14. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem
farm, gyümölcs, jordánia, öko, réteg, rum, sivatag, termesztés, víz, víztartó, wadi

Jordánia déli részén, a Wadi Rum sivatag közepén van egy permakultúra elvei alapján működő zöldellő biogazdálkodás, egy futurisztikus ökofarm.

Jordánia déli része, a Wadi Rum völgy olyan kietlen, mint egy holdbéli táj. Nem véletlen, hogy ezt a térséget a „Hold völgyének” is nevezik. Szűk szurdokok, gránit és homokkő hegyek, valamint vörös homokkal teli völgyek láthatók.

Zöldellő ökofarm a sivatag közepén

A kietlen sivatagi táj teljesen elhagyatott, nincs növényzet, az élet nyomai szinte teljesen eltűntek. Meglepő, de évek óta működik itt egy zöldellő, ökológiai farm, ahol a permakultúra elvei alapján zöldségeket és gyümölcsöket termelnek, írja az amusingplanet.com.

Futurisztikus ökofarm a sivatagban

Víztározó réteg van a sivatag alatt

A Wadi Rum sivatag közepén 1986-ban hozták létre a 2000 hektáros, hatalmas ökológiai farmot. Azért tudtak itt kialakítani – egy ilyen speciális környezetben – mezőgazdasági farmot, mert a Wadi Rum sivatag alatt egy vízadó, víztározó réteg húzódik. A farm teljes vízellátását ez a vízforrás biztosítja.

A farm által termesztett növényeket olyan speciális öntözési technikákkal és mezőgazdasági módszerrel termesztik, amelyet állítólag az ókorban használtak az ősi egyiptomiak a nabateusok.

A nabateusok alapították Jordánia ősi, sziklába vájt városát, Petrát, akik az ókorban fejlett vízgazdálkodással oázist hoztak létre a sivatag közepén. Földalatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a vizet városba.

Jordánia ökológiai gazdálkodás

Megterem itt a burgonya, gránátalma, paradicsom is…

A virágzó gazdaságot elsősorban a hidrológiai és permakulturális tervezés elveinek megvalósításával sikerült elérni.

Ez azt jelenti, hogy egymást támogató fajokat ültetnek egymás mellé, valamint pozsgás növényeket használnak földbevonatként, melyek nagyon kevés vizet igényelnek, és segítenek a homok megkötésében, valamint csökkentik a talaj hőmérsékletét is.

A farmon elsősorban zöldségeket, gabonaféléket és takarmányt termesztenek. Megterem itt a padlizsán, káposzta, füge, gránátalma, tök, burgonya és a paradicsom is.

Speciális víztárolás és öntözőrendszer

Az öntözővizet a 30-400 méter mélységben húzódó vízadó rétegből nyerik, és a 78 hektáros kör alakú mezőkre permetezik, forgó öntözőfúvókákkal. Speciális műanyag „poli-alagutakat” is használnak a víz tárolására, és a szélsőséges sivatagi hőmérséklet kezelésére.

A módszer annyira hatékony, hogy Jordánia élelmiszer-ellátásának nagy része innen származik. Képzeljük el, hogy milyen lehetőségeket rejtene, hogyha elkezdenénk ezeket a technológiákat alkalmazni Afrikában, vagy a kietlen és terméketlen alföldeken.

55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű

2020.09.22. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem, Technológia
55, áram, bio, erőmű, innovativ, méter, öko, rudak, stalk, wind, windstalk

A Windstalk szélerőmű farm egy innovatív megoldást jelent a szélenergia hasznosítására, a hagyományos szélturbinák helyett.

Az Atelier DNA által kifejlesztett új technológia, olyan problémák leküzdését tűzte ki célul, mint például a szélturbinákra jellemző alacsony frekvenciájú rezgések kibocsátása.

Megújuló energiát termel

A tervezésnél mindemellett az is cél volt, hogy a Windstalk megújuló energiát termelő erőmű hasonló mennyiségű áramtermelésre legyen alkalmas, mint a hagyományos szélturbinák. A különleges dizájnnak köszönhetően pedig az innovatív szélturbinák akár még turistalátványosságnak is beillenek.

innovatív szélerőmű

Geometrikus elrendezés a napraforgó mintájára

Az ingó szálak geometrikus elrendezése a napraforgó közepét formázza, melyet a hatalmas méretek miatt csak légi felvételről lehet jól látni.

Az innovatív energiafarm 1200 geometrikus elrendezésű, szénszálas pólusból áll, melyek 55 méter magasak, és egy-egy különálló, kör alakú talapzathoz vannak rögzítve.

innovatív szélerőmű

A mozgási energiát alakítja elektromos árammá

Az energiatermelő pólusok vagy rudak teteje tele van piezoelektromos kerámia lemezekkel, melyeket elektródák kötik össze egymással egészen a rudak aljáig.

Szélturbinák helyett tehát a piezoelektromos kerámialemezek termelik a kinetikus (mozgási) energiát az elektródákon keresztül, amikor a szél meglengeti a pólusokat. Egy generátor pedig elektromos energiává alakítja a kinetikus energiát.

innovatív szélerőmű

Éjszaka „csillagos égbolttá” változik

A pólusok tetején LED-es lámpák jelzik, hogy épp milyen erősségű az energiatermelés. Ha a szél eláll, elsötétül a LED. Mindegyik ingó pólusban generátor működik, mely maximalizálja az energiatermelést. Az előzetes kalkulációk szerint a Windstalk farm éves kapacitása 20,000 MWh.

innovatív szélerőmű

A Windstalk szélerőmű farmot eredetileg Masdar városába tervezték, azonban egyelőre csak koncepció. Az ötlet még megvalósításra vár…

Forrás: Fazekas Virág / impressmagazin.hu

Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból, és még jól is járnak vele

2020.08.14. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem
bécs, biohulladék, biokomposzt, komposzt, kuka, szeméttelep, újrahasznosítás, város, virágföld, waste, zero, zöldhulladék

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta.

Manapság egyre több problémát jelent a városokban keletkező szemét tárolása, újrahasznosítása. Hatalmas szeméttelepeken tároljuk őket egy részét elégetjük vagy újrahasznosítjuk, miközben erre nem lenne szükség. Sajnos kialakítottunk egy olyan életformát, ami szemetet termel az iparosodás óta, miközben, ha visszatekintünk az elötte levő állapotokra, akkor láthatjuk, hogy a ma már divatos Zero Waste mozgalom tulajdonképpen alapvető dolog volt. Szerencsére a műanyagoknak már lehet egy olyan útja, ami néhányszor visszaforgatja ugyanazt az anyagot felhasználásra, de míg régen természetes volt, hogy értékes komposztot csinálunk a szerves hulladékainkból, addig mára már sajnos ez is kiveszett belőlünk. Pont ennek a gondolatnak vette elejét a bécsi városvezetés, és egy kitűnő ötlettel állt elő.

A Guter Grund nevet viselő virágföldet Bécs zöldhulladékának felhasználásával állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a bio-termesztésben is felhasználható. Mintegy 100 ezer tonnányi zöldhulladék – fonnyadt salátalevél, almahéj és növényi nyesedék kerül a város külső kerületeiben az úgynevezett bio-szemetesekben, amelyekből 80 ezer darab található a városszerte. A bio-kukát az ingatlantulajdonosok ingyen igényelhetik, ezeket hetente egyszer ürítik, tartalmuk a lobaui komposztálóüzembe kerül. Szintén itt végzi a város szeméttelepein leadott zöldhulladék, valamint a parkok és zöldterületek gondozása során keletkező bio-szemét. Európa legnagyobb nyílt rendszerű komposztálóüzemében évente mintegy 45 ezer tonnányi kiváló minőségű komposztot állítanak elő, amelynek egy része a bécsi parkokba, zöldterületekre kerül, illetve a város területén zajló, biológiai növénytermesztésben hasznosítják. A komposzt másik részéből készül a Guter Grund nevet viselő virágföld, amely egyaránt alkalmas kerti és balkonnövények ültetésére. A bécsi föld különlegessége, hogy egyáltalán nem tartalmaz tőzeget, helyette fakéreg-humusszal és megfelelően előkészített farostokkal teszik lazává és könnyűvé a szerkezetét. A virágföld bármelyik bécsi szeméttelepen megvásárolható, a 18 literes zsák 3 euróba kerül, a 40 literes pedig 5 euróba, így még meg is éri.

Ez az egyelőre rendkívül sikeres kezdeményezés remélhetőleg elterjed a világban, és ezáltal egy zero-waste világhoz közelebb kerülhetünk, ha ez még sajnos lehetetlennek tűnik a városok fogyasztásának mértékében jelenleg.

Forrás: alternativenergia.hu

A gazdasági növekedés a szükségtelen rossz

2020.08.13. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Politika
andern, átlag, egyenlő, egyenlőség, elosztás, ember, gazdaság, gonosz, higiénia, jacinda, közösség, rossz, szükségtelen

Jacinda Ardern, Új-Zéland jelenlegi miniszterelnöke, olyan nemzeti költségvetést dolgozott ki, amiben a kiadásokat az dönti el, hogy a polgárok „jólétét” mi ösztönzi a legjobban, ahelyett, hogy olyan sajnálatos módon már szokásos intézkedésekre összpontosítana, mint például a termelékenység és a gazdasági növekedés.

Egy jóideje már a kapitalista társadalom szélsőségessége, a növekedés szükségessége mindent a szőnyeg alá söpört és elrejtett, ezzel emberek milliárdjainak életét hátrébb sorolva a rangsorban. Prioritásként kezeljük a személyes egészségünk felett, a bolygó egészsége felett és a boldogságunk fölé helyezzük. Teljesen eluralta életünket olyan embereknek, cégeknek az érdekei, akik számunkra arctalanok, és sajnos mi is azok vagyunk számukra.

Mivel minden gazdaság feladata egy élhetőbb környezet megteremtése, ez kissé borúlátó lehet, de mára mintha már kezdene felborulni a mérleg nyelve. Kenneth Boulding közgazdász egyszer azt mondta, hogy azért eszünk, hogy elérjük a jóllakott állapotot, és az állkapcsunk mozgatása egyszerűen az odajutás „költsége”. Ezért téves elgondolás lenne, ha figyelmünket a rágás cselekedetére összpontosítanánk inkább, mint a kívánt végállapotra. A rágás csupán az az ár, amelyet fizetünk, hogy jóllakhassunk.

Azonban mindaddig, amíg gazdasági rendszerünk egyetlen célja a növekedés, az emberek továbbra is a rágásra összpontosítanak (mi másra is tudnának), ami nem a fenntartható, és átlagember számára kívánatos gazdaság jellemzője.

Többek között a fent leírtak miatt is olvastam örömmel a hírt, hogy Új-Zéland miniszterelnöke, Jacinda Ardern olyan nemzeti költségvetést dolgozott ki, ahol a kiadásokat az diktálja, hogy mi van a leginkább pozitív hatással a polgárok jólétére, ahelyett, hogy a hagyományos számszerű mutatókra koncentrálna, mint a termelési rátára és a gazdasági növekedésre.

Az új-zélandi kormány hangsúlyozni fogja azokat az intézkedéseket, amik a közösségeket és a kulturális kapcsolatokat erősítik, valamint a nemzedékek közötti jólét egységességét.

A költségkeret részeként Ardern több mint 200 millió dollárt különített el a családon belüli és szexuális erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatások támogatására, és ígéretet tett arra, hogy lakhatást biztosít a hajléktalan lakosság számára is.

Az új politikai irányok azt sugallják, hogy a tervezett kiadásoknak előre kell mozdítaniuk az öt kormányzati prioritás egyikét: a mentális egészség javítását, a gyermekszegénység csökkentését, a maori és csendes-óceáni szigeteken élő őslakosok egyenlőtlenségeinek kezelését, a digitális kor fejlődéseit és az alacsony szénkibocsátást egy fenntartható gazdaságban.

Vess csak egy pillantást a világszerte tapasztalható legnagyobb fejtörést jelentő jelenségekre, és nehéz lesz, olyan példákat találni, amelyek súlyosabbak az Ardern által felvetett problémáknál. A növekvő egyenlőtlenség, a mentálhigiénés válság és az éghajlatváltozás mind komoly veszélyt jelentenek, ám mindaddig, amíg más nagyobb gazdaságok a gazdasági növekedést elsőbbséget élvezik, Új-Zéland magányos farkassá válhat az egyre jobban kizsákmányoló rendszer közepén.

Legutóbbi bejegyzések

  • Ökofarm akár a sivatag közepén is – egy ősi vízgazdálkodási módszer, amivel megválthatnánk a világot
  • 55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű
  • Itt az ideje félni? Már a küszöbön a beltéri megfigyelés új generációja
  • Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból, és még jól is járnak vele
  • A gazdasági növekedés a szükségtelen rossz

Archívum

  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. március

Kategóriák

  • Fejlődés
  • Gazdaság
  • Hírek
  • Környezetvédelem
  • Közösség
  • Művészet
  • Politika
  • Technológia

Follow me

white-divider

Copyright © Cyberhippie 2025
All rights reserved