Környezetvédelem

divider

Ökofarm akár a sivatag közepén is – egy ősi vízgazdálkodási módszer, amivel megválthatnánk a világot

2020.10.14. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem
farm, gyümölcs, jordánia, öko, réteg, rum, sivatag, termesztés, víz, víztartó, wadi

Jordánia déli részén, a Wadi Rum sivatag közepén van egy permakultúra elvei alapján működő zöldellő biogazdálkodás, egy futurisztikus ökofarm.

Jordánia déli része, a Wadi Rum völgy olyan kietlen, mint egy holdbéli táj. Nem véletlen, hogy ezt a térséget a „Hold völgyének” is nevezik. Szűk szurdokok, gránit és homokkő hegyek, valamint vörös homokkal teli völgyek láthatók.

Zöldellő ökofarm a sivatag közepén

A kietlen sivatagi táj teljesen elhagyatott, nincs növényzet, az élet nyomai szinte teljesen eltűntek. Meglepő, de évek óta működik itt egy zöldellő, ökológiai farm, ahol a permakultúra elvei alapján zöldségeket és gyümölcsöket termelnek, írja az amusingplanet.com.

Futurisztikus ökofarm a sivatagban

Víztározó réteg van a sivatag alatt

A Wadi Rum sivatag közepén 1986-ban hozták létre a 2000 hektáros, hatalmas ökológiai farmot. Azért tudtak itt kialakítani – egy ilyen speciális környezetben – mezőgazdasági farmot, mert a Wadi Rum sivatag alatt egy vízadó, víztározó réteg húzódik. A farm teljes vízellátását ez a vízforrás biztosítja.

A farm által termesztett növényeket olyan speciális öntözési technikákkal és mezőgazdasági módszerrel termesztik, amelyet állítólag az ókorban használtak az ősi egyiptomiak a nabateusok.

A nabateusok alapították Jordánia ősi, sziklába vájt városát, Petrát, akik az ókorban fejlett vízgazdálkodással oázist hoztak létre a sivatag közepén. Földalatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a vizet városba.

Jordánia ökológiai gazdálkodás

Megterem itt a burgonya, gránátalma, paradicsom is…

A virágzó gazdaságot elsősorban a hidrológiai és permakulturális tervezés elveinek megvalósításával sikerült elérni.

Ez azt jelenti, hogy egymást támogató fajokat ültetnek egymás mellé, valamint pozsgás növényeket használnak földbevonatként, melyek nagyon kevés vizet igényelnek, és segítenek a homok megkötésében, valamint csökkentik a talaj hőmérsékletét is.

A farmon elsősorban zöldségeket, gabonaféléket és takarmányt termesztenek. Megterem itt a padlizsán, káposzta, füge, gránátalma, tök, burgonya és a paradicsom is.

Speciális víztárolás és öntözőrendszer

Az öntözővizet a 30-400 méter mélységben húzódó vízadó rétegből nyerik, és a 78 hektáros kör alakú mezőkre permetezik, forgó öntözőfúvókákkal. Speciális műanyag „poli-alagutakat” is használnak a víz tárolására, és a szélsőséges sivatagi hőmérséklet kezelésére.

A módszer annyira hatékony, hogy Jordánia élelmiszer-ellátásának nagy része innen származik. Képzeljük el, hogy milyen lehetőségeket rejtene, hogyha elkezdenénk ezeket a technológiákat alkalmazni Afrikában, vagy a kietlen és terméketlen alföldeken.

55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű

2020.09.22. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem, Technológia
55, áram, bio, erőmű, innovativ, méter, öko, rudak, stalk, wind, windstalk

A Windstalk szélerőmű farm egy innovatív megoldást jelent a szélenergia hasznosítására, a hagyományos szélturbinák helyett.

Az Atelier DNA által kifejlesztett új technológia, olyan problémák leküzdését tűzte ki célul, mint például a szélturbinákra jellemző alacsony frekvenciájú rezgések kibocsátása.

Megújuló energiát termel

A tervezésnél mindemellett az is cél volt, hogy a Windstalk megújuló energiát termelő erőmű hasonló mennyiségű áramtermelésre legyen alkalmas, mint a hagyományos szélturbinák. A különleges dizájnnak köszönhetően pedig az innovatív szélturbinák akár még turistalátványosságnak is beillenek.

innovatív szélerőmű

Geometrikus elrendezés a napraforgó mintájára

Az ingó szálak geometrikus elrendezése a napraforgó közepét formázza, melyet a hatalmas méretek miatt csak légi felvételről lehet jól látni.

Az innovatív energiafarm 1200 geometrikus elrendezésű, szénszálas pólusból áll, melyek 55 méter magasak, és egy-egy különálló, kör alakú talapzathoz vannak rögzítve.

innovatív szélerőmű

A mozgási energiát alakítja elektromos árammá

Az energiatermelő pólusok vagy rudak teteje tele van piezoelektromos kerámia lemezekkel, melyeket elektródák kötik össze egymással egészen a rudak aljáig.

Szélturbinák helyett tehát a piezoelektromos kerámialemezek termelik a kinetikus (mozgási) energiát az elektródákon keresztül, amikor a szél meglengeti a pólusokat. Egy generátor pedig elektromos energiává alakítja a kinetikus energiát.

innovatív szélerőmű

Éjszaka „csillagos égbolttá” változik

A pólusok tetején LED-es lámpák jelzik, hogy épp milyen erősségű az energiatermelés. Ha a szél eláll, elsötétül a LED. Mindegyik ingó pólusban generátor működik, mely maximalizálja az energiatermelést. Az előzetes kalkulációk szerint a Windstalk farm éves kapacitása 20,000 MWh.

innovatív szélerőmű

A Windstalk szélerőmű farmot eredetileg Masdar városába tervezték, azonban egyelőre csak koncepció. Az ötlet még megvalósításra vár…

Forrás: Fazekas Virág / impressmagazin.hu

Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból, és még jól is járnak vele

2020.08.14. by imi51
Fejlődés, Gazdaság, Környezetvédelem
bécs, biohulladék, biokomposzt, komposzt, kuka, szeméttelep, újrahasznosítás, város, virágföld, waste, zero, zöldhulladék

Rekord mennyiségű, 300 ezer zsáknyi bécsi földet vásároltak az osztrák főváros lakói 2009 óta.

Manapság egyre több problémát jelent a városokban keletkező szemét tárolása, újrahasznosítása. Hatalmas szeméttelepeken tároljuk őket egy részét elégetjük vagy újrahasznosítjuk, miközben erre nem lenne szükség. Sajnos kialakítottunk egy olyan életformát, ami szemetet termel az iparosodás óta, miközben, ha visszatekintünk az elötte levő állapotokra, akkor láthatjuk, hogy a ma már divatos Zero Waste mozgalom tulajdonképpen alapvető dolog volt. Szerencsére a műanyagoknak már lehet egy olyan útja, ami néhányszor visszaforgatja ugyanazt az anyagot felhasználásra, de míg régen természetes volt, hogy értékes komposztot csinálunk a szerves hulladékainkból, addig mára már sajnos ez is kiveszett belőlünk. Pont ennek a gondolatnak vette elejét a bécsi városvezetés, és egy kitűnő ötlettel állt elő.

A Guter Grund nevet viselő virágföldet Bécs zöldhulladékának felhasználásával állítják elő, ráadásul teljesen tőzegmentes és a bio-termesztésben is felhasználható. Mintegy 100 ezer tonnányi zöldhulladék – fonnyadt salátalevél, almahéj és növényi nyesedék kerül a város külső kerületeiben az úgynevezett bio-szemetesekben, amelyekből 80 ezer darab található a városszerte. A bio-kukát az ingatlantulajdonosok ingyen igényelhetik, ezeket hetente egyszer ürítik, tartalmuk a lobaui komposztálóüzembe kerül. Szintén itt végzi a város szeméttelepein leadott zöldhulladék, valamint a parkok és zöldterületek gondozása során keletkező bio-szemét. Európa legnagyobb nyílt rendszerű komposztálóüzemében évente mintegy 45 ezer tonnányi kiváló minőségű komposztot állítanak elő, amelynek egy része a bécsi parkokba, zöldterületekre kerül, illetve a város területén zajló, biológiai növénytermesztésben hasznosítják. A komposzt másik részéből készül a Guter Grund nevet viselő virágföld, amely egyaránt alkalmas kerti és balkonnövények ültetésére. A bécsi föld különlegessége, hogy egyáltalán nem tartalmaz tőzeget, helyette fakéreg-humusszal és megfelelően előkészített farostokkal teszik lazává és könnyűvé a szerkezetét. A virágföld bármelyik bécsi szeméttelepen megvásárolható, a 18 literes zsák 3 euróba kerül, a 40 literes pedig 5 euróba, így még meg is éri.

Ez az egyelőre rendkívül sikeres kezdeményezés remélhetőleg elterjed a világban, és ezáltal egy zero-waste világhoz közelebb kerülhetünk, ha ez még sajnos lehetetlennek tűnik a városok fogyasztásának mértékében jelenleg.

Forrás: alternativenergia.hu

A bambusztorony, ami napi 100 liter ivóvizet gyűjt a levegőből

2020.08.10. by imi51
Fejlődés, Hírek, Környezetvédelem, Közösség, Technológia
afrika, áram, bambusz, hiány, ivóvíz, meleg, torony, víz

Az édesvízre való igény arra késztette az embereket, hogy új és innovatív technikákat fedezzenek fel a világban.

Azokban a régiókban, ahol kevés a víz, a levegő nedvességtartalmát használva már évezredek óta begyűjtik a vizet az esőből, ködből vagy akár harmatból is. Etiópiában például megfigyelhetjük a legősibb technikákat, ahol egyértelműen hatalmas szükség van minden cseppre, és ez hatalmas értéket jelent náluk. A modern formatervezésű WarkaWater egyértelműen egy következő szintre emeli a környezetből való víz begyűjtését. A 10 méter magas és 4 méter széles bambusztornyot Arturo Vittori és csapata, az Architecture and Vision álmodta meg.

Hogy hogyan is működik? Nos, a szerkezetre felszerelt háló felfogja a levegő nedvességét és beleirányítja azt egy tartályba. Ezután az ember egy ebből kifolyó cső segítségével hozzáférhet a vízhez.

Hogy jobban megértsd, miről is van szó, nézd meg a tervrajzokat és a képeket erről a modern és környezetbarát eszközről, ami megváltoztathatja az életünket.

A WarkaWater bambusztorony, amelyet könnyen és olcsón felépíthetünk, nem használ áramot, és képes kondenzáció segítségével akár napi 100 liter vizet is előállítani. Ez a környezetbarát megoldás egy lehetséges válasz a vízhiányra a világ azon részein is, ahol a szárazság és az ivóvízhálózat hiánya miatt nincs az embereknek hozzáférésük az elegendő vízhez.

A projektet tervezte és kivitelezte: Architecture and Vision

Legutóbbi bejegyzések

  • Ökofarm akár a sivatag közepén is – egy ősi vízgazdálkodási módszer, amivel megválthatnánk a világot
  • 55 méteres rezgő rudak termelik az áramot – innovatív szélerőmű
  • Itt az ideje félni? Már a küszöbön a beltéri megfigyelés új generációja
  • Bécsben virágföldet készítenek a városban keletkező zöldhulladékból, és még jól is járnak vele
  • A gazdasági növekedés a szükségtelen rossz

Archívum

  • 2020. október
  • 2020. szeptember
  • 2020. augusztus
  • 2020. március

Kategóriák

  • Fejlődés
  • Gazdaság
  • Hírek
  • Környezetvédelem
  • Közösség
  • Művészet
  • Politika
  • Technológia

Follow me

white-divider

Copyright © Cyberhippie 2025
All rights reserved